Nemrégiben nyitották meg eredeti felfedezésének helyén, ennek a római Mithras-templomnak a romjai nyilvános látogatásokra nyitottak a Bloomberg európai központjának alagsorában 12 Walbrook. Van még néhány kiállítás, amelyek történelmi műtárgyakat és kortárs műalkotásokat egyaránt tartalmaznak. A belépés ingyenes.

Debrecen első katolikus temploma a 168 évig tartó vallási hegemónia után, ma Debrecen-Nyíregyháza Római Katolikus Püspökség székesegyháza.A Szent Anna-székesegyházat mint tornyok nélküli piarista templomot 1721 és 1746 között építették az olasz Carlone tervei szerint Csáky Imre püspök adományából. Az 1811-es tûzvész megrongálta a templomot, ekkor tornyait és mai fõhomlokzatát 1830 és 1834 között Povolny Ferenc tervei alapján alakították ki. A templomot 1993-ban II. János Pál pápa emelte székesegyházi rangra a Debrecen-nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye megalapításával. 2011-tõl a templomban látható a torinói lepel hiteles másolata. A templom plébániáján keresztelték meg 1848 decemberében Petõfi Sándor fiát, Zoltánt. A debreceni katolikus hitélet újjászervezésének 300. évfordulója alkalmából 2015 Katolikus Emlékév volt Debrecenben, melynek keretében 2015. július 26-án felavatták a székesegyház elõtt a Csáky Imre bíborosról készült bronz szobrot.

Eger könnyedén elérhető vonattal, menetjegyet akár interneten, előre is válthatunk. Érkezés Budapest irányából Budapestről a Keleti Pályaudvarból indulnak az Egerbe tartó vonatok. A vonatok kevesebb mint 2 óra alatt, átszállás nélkül, közvetlenül érik el a várost. Gyakran közlekednek és könnyű a használatuk, jegyet a vasúti pályaudvaron, vagy előre interneten is vásárolhatunk. Érkezés az ország más irányaiból Ha másik irányból érkezünk vonattal a városba, szükség lesz átszállásra. Ezt a leggyakrabban Füzesabony városban kell megtenni, ide közvetlen vonatok járnak Egerből. Füzesabonyból alig 20 perc a menetidő Egerbe.

Az 1538 óta folyamatosan működő oktatási intézmény a magyar kultúra bölcsője, 2013 óta nemzeti emlékhely. Falai között olyan nagyságok nevelkedtek, mint Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Arany János, Kölcsey Ferenc vagy Móricz Zsigmond. A Debreceni Református Kollégium Múzeumában tett látogatást bevezető Kálvinista Róma, keresztyén respublika, magyar Genf című kiállítás arra keresi a választ, miért éppen Debrecen válhatott a magyar reformátusság legfontosabb támaszává. Az állandó kiállításokon az iskola történetével, a diákok életével, a Tiszántúli Református Egyházkerület kincseivel ismerkedhetnek a látogatók. A freskókkal díszített lépcsőház a világ legszebb könyvtárai közé választott, több mint 600 000-es állománnyal rendelkező Nagykönyvtárhoz, a Csokonai-szobához, és az 1849-ben az országgyűlésnek otthont adó Oratóriumhoz vezetnek. A Kollégium Nagytemplom felőli főépület 1803 és 1816 között épült klasszicista stílusban Péchy Mihály tervei alapján, miután az 1802-es tűzvészben a helyén álló épület leégett. Az épület falán Nagy Sándor József reliefjei láthatók, melyek a két nagy hitújítót, Zwinglit és Kálvint, valamint a Kollégium leghíresebb diákjait ábrázolják: Kölcsey Ferencet, Arany Jánost és Csokonai Vitéz Mihályt. A főhomlokzat jobb oldalán Medgyessy Ferenc alkotásai emlékeztetnek az I. világháborúban hősi halált halt kollégiumi tanárokra és diákokra, valamint barátjának Móricz Zsigmondnak állít emléket. Mellette Fazekas Mihály domborművét helyezték el. 2000-ben az ezeréves évfordulóra az épület homlokzatán az ősi kollégiumot ábrázoló dombormű került elhelyezésre.

Megdöbbentő magassága 135 méter (443 láb), a The London Eye csodálatos kilátást nyújt a főváros leghíresebb látnivalóira. A teljes forgatás a megfigyelő kerék körül az egyik üvegkapszulában körülbelül 30 percig tart, és annyira népszerű, hogy minden évben több látogatót fogad, mint a Taj Mahal és a gízai nagy piramisok. És ha már megtett egy 360 fokos kört a kormányon, meg fogja érteni, miért.

A Debreceni Zsidó Hitközség jelenleg Magyarország legnagyobb vidéki zsidó közössége.A debreceni ortodox közösség zsinagógája 1894-ben épült fel a Pásti utcában, a történeti városközpont közvetlen közelében. Tervezője Berger Jenő debreceni építész volt. Főhomlokzatának karakterisztikus elemei az oszlopokkal alátámasztott bejárati építmények. A homlokzatok stílusa késő-eklektikus, főként a románkori építészet elemeit alkalmazva. A zsinagógában 2015-ben nyitotta meg kapuit a debreceni zsidóság történetét, a zsidó vallást és hagyományokat bemutató kulturális-turisztikai központ, udvarán pedig 2015 júniusában avatták fel a Holocaust-emlékhelyet a vészkorszak debreceni áldozatainak emlékére. A betonból és fekete fémből készült emlékfalra a Holocaust hatezer debreceni zsidó áldozatának nevét „vésték” be. Olyanokét, akik munkaszolgálat közben, koncentrációs táborokban, vagy a gettóban veszítették életüket. 1909-ben épült a másik, Kápolnás utcai status quo ante zsinagóga az egykori zsidó gimnáziummal (ma Ifjúsági Ház) közös telken. A debreceni ortodox közösség zsinagógája 1894-ben épült fel a Pásti utcában. A zsinagóga 2015-ben teljes felújításon esett át, jelenleg nemcsak mint szakrális tér, hanem turisztikai látványosság is, valamint kiállítások, konferenciák, koncertek színhelye. IMAHÁZ Az 1910-es években épült imaház ma a debreceni közösség napi rendszerességgel tartott imádkozásainak helyszíne a nagy ünnepek időszakát kivéve. ORTHODOX MIKVE A Pásti utcai komplexumban a téli imaház pincéjében található a régi mikve (virtuális fürdő), ahol a felújítás után kóser borozó és vele együtt kiállítóterem kapott helyet. HOLOKAUSZT EMLÉKHELY 2015 nyarára készült el a debreceni áldozatoknak emléket állító építmény, fiatal építészek tervei alapján. A betonfalon több mint hatezer név olvasható. VÁGODA Az 1980-as évek végéig rendeltetésszerűen használt vágoda ma mint kiállítótér és pihenőhelyiség funkcionál. KÁPOLNÁS UTCAI ZSINAGÓGA Az 1909-1910-ben épült hatszáz fős zsinagógát 2014-ben teljes szépségében állították helyre. Ma főleg a nagyobb ünnepeken használja a közösség hitéleti célokra, de rendszeresen otthont ad kulturális eseményeknek is. ZARÁNDOKSZÁLLÁS A Debrecenbe látogató zarándokok számára szálláslehetőséget biztosít a hitközség a felújított székház épületében. DEBRECENI ZSIDÓ TEMETŐ 1842-től változatlan helyen és szervezetben működik a debreceni hitközség temetője a Monostorpályi úton.

Ha autóval érkezünk, könnyedén és gyorsan, jó minőségű utakon haladva érhetjük el Egert. Érkezés az M3-as autópálya felől (útdíj fizetendő) A város elsődleges "bejárata" délről, az M3-as autópálya felől található. Ha innen érkezünk akár Budapest, akár Nyíregyháza irányából, térjünk le az M3 autópályáról az M25 autóútra, melyen 2x2 sávon, 110 km/óra maximális sebességgel gyorsan és biztonságosan juthatunk el Egerbe. Érkezés a 3-as főút felől (ingyenes út) Az M3-as autópályával párhuzamosan halad a 3-as számú főút, mely ingyenesen használható. Ha Budapest irányából érkezünk, Kerecsend településen térjünk le a 3-as főútról a 25-ös számú főútra, mely egyenesen Eger belvárosába vezet. Amennyiben Miskolc irányából érkezünk, térjünk le a 3-as számú főútról Mezőkövesd városnál. Innen közlekedési táblák jelölik az utat Egerig. Érkezés Szlovákia felől (ingyenes út) Ha északi irányból, Szlovákia felől érkezünk, kövessük a 25-ös számú főutat. Ez Szlovákia határától egészen Eger belvárosába vezet bennünket. A város távolsága az országhatártól 55 kilométer. A 25-ös főút a Bükk-vidéken keresztül halad, ez Magyarország egyik legszebb hegyvidéki tája. Az út jó minőségű, könnyen járható, azonban kanyargós.

Kihagyhatatlan vízivarázslat a Ködszínház. A Nagyerdei Stadion szomszédságában Magyarországon egyedülálló, multimédiás szökőkút – más néven Ködszínház – nyújt különleges élményt tavasztól őszig. A szökőkút 30x10 méteres, legyező alakú vízpermetére vetítve Debrecent bemutató kisfilmeket és különleges lézer-animációkat láthatnak az érdeklődők. Napközben a vízfelületből kiemelkedő „tipegők” csábítanak hűsítő sétára a vízen.